A karácsonyi „megsértesz, ha nem eszel” második napján az objektív időérzékelés megszűnik, és felmerül a kérdés, hogy ez az egész véget érhet-e egyáltalán.
24-ei ebéd: sólet+torta
vacsora: hidegtál (kalács, kaszinótojás, franciasaláta, sonka és sajttekercs, kaviár és rengeteg sajt)
vacsora nr.2: libamájpástétom, halászlé, töltött káposzta, sült pulyka gyümölccsel.
25-ei ebéd: húsleves, töltött pulyka, Wellington-bélszín, torta.
Vacsora: disznótoros, sült hús és mindenféle krumpli.
26-a: Kacsacomb, párolt káposzta, hagymás tört burgonya.
27-ére és 28-ára nem emlékszem, valószínűleg beállt a fűszerkóma.
Saját zsírom anyaméhként ölelt körül, míg levegőért kapkodtam stabil oldalfekvésben. 29-én a méreten felüli kanapénkon eszméltem, ami most már nem is tűnt olyan nagynak: csak annyit éreztem, hogy egy zsírcsepp csiklandozva szalad végig a szám szélén, aztán lehullik a nyakamra, én meg bőrön keresztül bekebelezem. Tanult reflex. Elkerülhetetlen az életben maradáshoz, bár lehet, hogy ez már inkább evolúciós túlszaladásnak minősül.
Az otthoni jólét lidércnyomását oldandó kiszakítottuk magunkat a házikoszt maratoni körforgásából. A szempontok egyértelműek: 1. ne legyen messze, mert még mindig nehezen mozgunk 2. az élmény mindenképpen import legyen, minimum 2000km távolságból. 3. Chili, lime, szója és pajtásaik az utóbbi napokat meghatározó állati eredetű zsiradékok helyett.
+1 lehetőleg Segal Viktor üljön a szomszéd asztalnál, mert akkor nem lehet nagy baj.
Eredmény: Parázs Presszó (http://www.parazspresszo.com/)
Számunkra rejtélyes, hogy miből fakad ez a Thai-Magyar gasztronómiai örökbarátság, hacsak nem abból a szorongásból, hogy most éppen nyitva van-e a pattayai Budapest nevű magyar étterem, vagy csak a következő szezontól lesz slágerétel a tengerparton a bográcsgulyás. Mindenesetre a Cartoon Network ihletettségű műanyag fóliás étlap maga a tudathasadás. A húszféle magyaros fogás nem csak a konyha működését nehezítheti meg, de a többszöri látogatás során mindig megbizonyosodhattunk arról, hogy a vendégek a legritkább esetben térnek be a hortobágyi húsos palacsintáért. Sokkal inkább a Thai klasszikusok keltik fel az érdeklődést: Pad Thai és más tészta ételek, Tom Yum leves, Thai Curry és mindezek rákos, csirkés-, sertés- és marhahúsos variánsai.
Hárman vagyunk. A rendelés:
Tom Yum Kai. Csípős, citromos, csirkeleves: 750 Ft
A csirkés Tom Yum leves az ebéd kétségkívül legjobb fogása. Csípős, savanykás, forró és veszettül intenzív. (Egy fokkal lágyabb, de hasonlóan markáns a kókusztejes leves is.) A halszósz, szójaszósz, chilli, gyömbér, lime, citromfű és koriander kombinációja jól érvényesül a lében. A leves legnagyobb hibája, hogy az ehető betét (enyhén túlkészült csirke darabok, gomba, babcsíra) nehezen elválasztható a gyömbér és citromfű szárának darabkáitól.
Kuetiao. Rizstészta leves csirkével: 750 Ft
A leves nem adta könnyen magát, többet kellett várni az érkezésére, mint Godot-ra. A mennyiség láttán viszont megnyugszik háborgó gyomrunk, kiadós előétel vár ránk. A szójacsíra kicsit túl domináns, nehezen lehet hozzáférni a leves egyéb összetevőihez, pedig a rizstésztáig leásni határozottan megéri. A lé azonban hagy némi kívánnivalót maga után, leginkább egy tál meleg vízre emlékeztet, némi citromfűvel megbolondítva.
Tempura Pla Muk. Bundában sült tintahal édes chili mártással: 1350 Ft
Azon, hogy a tintahal mirelit, nem lepődünk meg, ez rendben is lenne, de a köré épített bunda annyira vastag és eltúlzott, hogy az előétel nehézzé válik. Ezen nem segít az édes chili mártás sem, ami egyértelműen bolti.
Yum Nuea Naam Tok. Marhahús saláta mentával, korianderrel, lilahagymával, chilivel, jázmin rizzsel: 2200 Ft
Nagy adag étel érkezik. Szép színekkel, megnyerő tálalásban. A marhahúsnak kiváló a textúrája, ennek megfelelően se nem hideg se nem meleg, a langyos hőmérséklet jól kihozza az alkotóelemek ízét. A puha hús kontrasztját képezik a zöldségek, ropogósak és frissek, jól összetartja őket a thai fűszerezésű vinegrette.
Satay. Csirke barbecue földimogyoró mártással, jázmin rizzsel: 1750 Ft
A csirke barbecue épp csak egy picit időzött tovább a sütőben, mint, ami ideális lett volna, így nem tudta elkerülni a szárnyasféléket fenyegető kiszáradást, de ezt könnyen orvosolta a földimogyoró mártás, amiről egyetlen rossz szavunk sem lehet. Egzotikus, édes és sós egyszerre, a textúrája is tökéletes, a ragacsos jázmin rizzsel kiegészülve pedig nem is vágyhatnánk jobb köretre a csirke mellé.
Pad Thai Kai. Csípős, zöldséges, sült rizstészta tofuval, tojással, szójacsírával, földimogyoróval: 1580 Ft
Ez a thai nemzeti klasszikus már jó fél évtizede beférkőzött a plázák neobarokk szegletébe is (értsd.: LEROY). Semmi különöset nem kapunk, de nem is ez a lényeg. A rizstészta jó állagú, a répa roppan, a sós, csípős, édes, savanyú ízvilág harmonikus. A csirke azonban itt is túlkészült, és a citrom helyett is jobb volna a lime, már csak a kókuszos aromája miatt is, az autentikusságról nem is beszélve.
Kiszolgálás
A kezdeti 35 perces pause után folyamatosan, és jó ritmusban érkeztek az ételek, de a két pincér láthatóan fáradt és unott volt. Az ázsiai fiú álló helyzetben kiváló színpadkép, de mozgásban még asimo, a robot (https://www.youtube.com/watch?v=VTlV0Y5yAww) is jobb vendéglátó lenne.
Javaslat
A klasszikust edd, a többire nincsenek felkészülve.
Szumma
Jó hogy van, a kistestvére (http://www.parazspresszo.com/kisparazs/homeHu.html) az olcsóbb árfekvés és a büféjelleg miatt izgalmasabb.
A kérdés, hogy konkurencia esetén mire lennének képesek, így még a langyos vízben elúszkálnak, de hiányzik a profizmus és az odaadás.
Pontok:
Kiszolgálás: 20/5
Ár-érték arány: 20/16
Ételminőség: 20/13
Dekoráció: 20/11
Összesen: 80/45
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
